Első ránézésre csak egy pöttyös lapot látsz magad előtt. Pedig ez valójában egy egyszerű, de mégis izgalmas logikai – stratégiai játék alapja, A szabályok és a játékterület méretének alakításával szinte bármilyen korosztállyal játszható. Ráadásul rengeteg részképességet fejleszt észrevétlenül:
- síkbeli tájékozódás (alatta, felette, mellette, között aktív használata)
- alak-háttér megkülönböztetése (pontok és sűrűsödő vonalak között meglátni a befejezetlen és befejezett négyzeteket)
- formaészlelés és vizuális lezárás (meglátni a 3 oldalú négyzetet és előre fejben elképzelve lezárni, utána ezt végrehajtani)
- szem-kéz koordináció (tekintet vezetése és a kéz mozgásának pontos összehangolása, hogy a vonal pontosan a két kiválasztott pont közé kerüljön)
- vonalvezetés és mozgásszabályozás (rövid, határozott szakaszok húzása a ceruza pontos megállításával a célpontnál, fékező funkciók gyakorlása a kéz kisizmaival)
- matematikai alapkészségek (játék végén pontok összeszámlálása, több-kevesebb reláció)
- stratégiai gondolkodás és türelem (előre gondolni az ellenfél válaszlépésére, tervezni a saját lépéseket, kivárni míg ő következik, végigjátszani az egészet)
Az alapjáték menete
A pontok és négyzetek (angolul Dots and Boxes) egy klasszikus stratégiai játék két (vagy több) játékos részére. Az eszközigénye minimális: mindössze egy ponthálós lapra és játékosonként egy-egy darab eltérő színű íróeszközre van szükség.
Alapvetően a legfiatalabb játékosé a kezdés joga, de eldönthetitek kő-papír-ollóval, hatos dobással vagy bármilyen egyéb módon is. Amennyiben több játékot játszotok egymás után, akkor cserélgessétek a kezdőjátékost.
A játékosok felváltva húznak egy-egy vízszintes vagy függőleges vonalat két egymás melletti pont közé (átlósan húzni tilos). Amikor egy játékos behúzza a negyedik, lezáró vonalat egy négyzet körül, az a mező az övé lesz, függetlenül attól, hogy a négyzet többi oldalát ki húzta be. Ezt jelölheti bármilyen módon például a saját színével beszínezi, ikszet ír bele vagy a monogramját.
Aki lezár egy négyzetet, azonnal jogosult egy újabb vonal húzására. Ha ezzel újabb négyzetet zár be, ismét ő következik, ezzel viszont akár hosszú láncreakció is elindulhat.
A játék akkor ér véget, ha minden négyzetet megszerezte valamelyik játékos. Az a nyertes, akinek több megszerzett területe van.
Játékváltozatok
Láncreakció
A játék egy bizonyos pontján, ha már sok a vonal, a négyzet lezárásáért járó extra lépéssel láncreakció indulhat el, amely során a játékos egyetlen kör alatt a játéktér jelentős részét (kisebb pálya esetén akár az egészet is) elfoglalhatja. Ennek kivédésére kikerülhet ez a szabály. Ilyenkor a négyzet lezárása után a másik játékos következik.
Több játékos
A/4 méretű pályán akár 4-6 játékos is játszhat. A szabályok itt nem változnak, csak annyi a feltétel, hogy legyen mindenkinek más színű íróeszköze
Akadályok
A játék kezdete előtt néhány kiválasztott négyzetet színezzetek feketére. Ezek lesznek az akadályok, amiket senki nem szerezhet meg és kerülgetni kell a játék során. Nehezíti a láncreakció kialakulását és az előre tervezést.
Elrejtett kincsek
Mielőtt belekezdenétek a játékba kérjetek meg valakit, hogy találomra írjon fel 5 négyzetet (például 3. sor 4-es) egy lapra. A felírt helyeken vannak a kincsek. Ezt a lapot csak a játék végén nézhetitek meg, a játékosok nem tudják előre, melyik a kincset rejtő négyzet. Aki ezeket megszerzi, az a játék végén plusz 2 pontot kap minden ilyen terület után.
Ha nincs más, csak a játékosok, akkor mindannyian írjatok fel megegyezés szerint 2-2 vagy 3-3 négyzetet, tegyétek félre a lapokat a játék végéig. Így még érdekesebb lehet a küzdelem.
Módosítások különböző életkorokhoz
- nagyobb óvodások: kisebb pálya (például 3×4 pont), tematikus kerettörténettel. A kicsik szívesebben játszanak, ha nem pusztán egy pontokkal teli játékteret látnak. A tematika lehet például tavasszal virágoskert, ahol a játéktér a szabad kertrész és mindenki igyekszik a saját virágait elültetni. Egy-egy bezárt négyzet a virág helye. Nyáron lehetnek kalózok, akik felfedeznek egy szigetet. A behúzott vonalak a bejárt utak, amerre haladtak a kalózok, a zárt négyzetek pedig a felfedezett helyek vagy megtalált kincsek. Ősszel lehet tökföld, gombamező télen pedig állatok biztonságos alvóhelye vagy éppen egy kert, tele hóemberekkel. Ezeken kívül évszaktól függetlenül is sok történetbe beépíthető, például városépítésnél épülő házak, farmállatoknál kész karámok stb.
- kisiskolások: itt már lehet nagyobb a játéktér, de az A!4 lap még túl sok és a láncreakciókat érdemes megelőzni. Ők is kedvelik még a kerettörténeteket, de már inkább olvasmányokhoz, eseményekhez kötődően. Óraközi szünetekben kisebb játéktéren lehet gyors fordulókat tartani.
- nagyobb iskolások: náluk már bármelyik extra szabályt, nehezítést be lehet vezetni, akár kombinálva azokat (vannak akadályok és kincsmezők is). Nagyon ügyes haladó játékosoknak lehet nehezíteni kisebb, sűrűbben elhelyezkedő pontokkal.
Pontszámlálás
A játék legvégén számoljátok össze színenként a megszerzett mezőket. Ha voltak elrejtett kincsek, adjátok hozzá ezek számát is. A legegyszerűbb, ha egy fekete filccel minden megszerzett azonos színű négyzetet beszámoztok sorban, így biztosan nem marad ki egy sem.
Készítettem kétféle letölthető sablont, egy A/4 méretű játéktérrel és 3 darab 8×4-es játékráccsal. Szükség esetén a nagy lapot több kisebb részre oszthatjátok elválasztó vonal behúzásával vagy a lap szétnyírásával.
Kis játéktérrel rövid fordulókra akár 5 perc is elegendő, a nagy terület teljes elfoglalása viszont 25-30 perc is lehet.
Gondoljátok tovább ezt az ötletcseppet és játsszatok kreatívan!
