Április. Szent György hava. Tavaszhó. Nyilonos. Szelek hónapja.
Ezek mind az év negyedik hónapját jelölik. Sok népi megfigyelés, népi jóslás, nevezetes nap kapcsolódik ehhez a hónaphoz. Elsőként általában a bolondok napja jut eszünkbe róla. Több országban elterjedt szokás – aminek eredete nem tisztázott – a tréfálkozás, egymás megviccelése csínyekkel, bolondos ajándékokkal, álhírekkel április elsején. Akit ezen a napon sikerül megtréfálni, átverni az lesz április bolondja.
Nyári kalap vagy téli sapka?
A másik dolog, ami szinte mindenkinek eszébe jut erről a hónapról az a szeszélyes időjárás. Nagykabáttól a fürdőruháig bármire szükség lehet. Több vers is született a kiismerhetetlenségéről.
Nagyjából nagylány középsős kora óta figyelik itthon is a lányok a napi időjárást. Multifunkciós fa naptárunk van, ezen be lehet állítani mindent: évszak, hónap, nap, napszak, óra, időjárás. Vannak persze kifejezetten csak az időjárás megfigyelésére alkalmas táblák is, illetve nagyon sokféle házi változat készülhet fantáziátok szerint: forgatható ablakos kerék, kis kártyák, amikből mindig a megfelelőt teszitek a hét napjaihoz stb.
Mennyire bolondos április?
Eszembe jutott, hogy megnézhetnénk, idén mennyire lesz változékony az idő áprilisban. Csak hogy lássuk, valóban olyan-e, mint az elnevezései sejtetik: szeszélyes, bolondos, kelekótya. Igen ám, de a táblánkat minden nap újra be kell állítani, azon nem látszik egyben egy hónap, ez nem lesz jó.
Aztán arra gondoltam, hogy minden időjárási elem kap egy saját tartót (kis tálak, dobozkák, bébiételes üveg az időjárás elemeihez dekorálva) és az időjárásnak megfelelően ezekbe dobunk üveggolyókat. Persze lehet ez bármi más is, pici kavics, gyöngy, babszem, gomb, de ötödikben továbbra is a Pál utcai fiúk a kötelező olvasmány, most üveggolyóból van a legtöbb itthon.
Csak ezzel meg az a baj, hogy csak annyi látszana hónap végén, hány nap volt esős, szeles, napos, de a gyors változásokat nem tudja szemléltetni. Ráadásul állandó helyhiánnyal küzdünk, nem is nagyon lenne hely még 6 bárminek.
Így inkább készítettem egy saját időjárás – megfigyelő naptárlapot hozzá. Úgy tervezem, hogy minden nap másik gyerkőc rajzolja be az adott naphoz a megfelelő jelet.
- Napsütés – napocska
- Eső – esőcsepp
- Borult idő – felhő/felhő mögül kandikáló nap
- Hóesés – hópihe
- Vihar – villám/felhő villámmal
- Szél – felhő kunkori hullámos vonallal
Elsősök használhatják úgy is, hogy beírják az adott időjárási elemet. Ha túl nagy betűkkel írnak még, akkor csak röviden, elég annyi egy-egy naphoz, hogy: nap, hó, eső, szél, vihar, borús/felhős.
Amennyiben nincs kedve a csemetének sem rajzolni sem írni, akkor használhattok színkódokat is az elemekhez, ami alapján beszínezi az adott napot (pl. hó-fehéren hagyni, eső-világoskék, borult- félig kék, félig sárga, vihar-sötétkék, napsütés – citromsárga, szél – szürke)
A táblázat mellé a második oldalra azért képecskék is kerültek, ezeket nyomtatva csak be kell ragasztani a naptárlapra.
Áprilisi időjárásHa betelt a megfigyelő naptár
30 nap múlva pedig egyértelműen látszani fog, mennyire tréfált meg minket április.
Mikor letelt a hónap sok-sok dolgot megbeszélhettek:
- volt-e olyan idő ami furcsa tavasszal? (pl hóesés)
- hány nap volt eső/napsütés/stb melyik volt több-kevesebb?
- volt-e valahol sorminta a hónapban? (pl esős-napos-esős-napos)
- sorrendbe tenni az időjárási elemeket növekvő sorrendben (amiből legkevesebb volt az kerül előre)
- elég eső hullott-e a növényeknek vagy szárazság volt?
Játsszatok kreatívan!
