Ismerkedés a jeges kontinenssel
Az Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 60. fokától délre fekvő térség neve, a Föld legszélsőségesebb területe. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktika kontinenst, valamint számos szigetet is. Néhány tudáscsepp erről a jégvilágról:
Dokumentumfilmek
Először megnéztünk néhány részletet az Antarktisz- Egy év a jégen című dokumentumfilmből és Az élet fagyos szigete – Antarktisz dokumentumfilm sorozatot, ami az Első Magyar Antarktiszi Expedíció útjáról készült. 2003 januárjában indult a kutatókból és természetfilmesekből álló 7 fős csapat a 3 hónapos útjára. Céljuk, hogy a György-király sziget jégmentes oázisaiban terepi kutató munkát végezzenek és megörökítsék filmen a fagyos kontinens életét.
Minivilág
Utána készítettünk saját minivilágot. Az alapja a 2 csínytevő kismanónk „kertje” lett. Ez egy vastagabb kartondoboz egyik oldala, amit fehér filclappal, fehér festékkel és műhóval változtattam még decemberben télivé. Hátra kerültek a magas, havas hegyek (vastag kartonlemez formára vágva, fehér szigetelőszalaggal fedtem le az éleket, fehérre festettem). Az első oldalhoz egy nagyobb darab kék filcdarabot ragasztottam, ez lett a tenger.
A part mentén sziklás oázist alakítottunk ki, a kövecskéket és a „zuzmót” a kertből szedtük. Később ide került a fészek is. Készült még egy jeges, fagyott rész, egy sütőpapírra először a körvonalát készítettem el ragasztópisztollyal, majd másfél darab 11 mm átmérőjű 200mm hosszú LUX Tools ragasztórúd felhasználásával kitöltöttem a belsejét. Miután megszáradt, lehúztam a sütőpapírról és a helyére ragasztottam. A jeges rész mellé került egy alacsonyabb hófal (vékonyabb fehér kartondobozból). Szeretek a minivilágok építésénél – akárcsak az érzékelődobozoknál – sokféle anyagot használni. Került rá apró kő, gyöngy, hegyek összegyűrt papírzsebkendőből és A/3as lapból, pici vatta, néhány kisebb – nagyobb pompon, moha, sima felületű jég ragasztóból stb.
Antarktiszi kutatóállomás
Mivel a kutatóállomásokat nagyon érdekesnek találták a lányok, természetesen erre is kellett építeni egyet. Hirtelen 2 gyufásdoboz akadt csak a kezembe, ezeket egymásra ragasztottam, mintás dekorkartonnal bevontam, kapott 4 fagyöngy lábat és készen is állt a telepítésre. A valódi kutatóállomások hangzatos neveivel ellentétben a miénk az egyszerű Gyufásskatulya II nevet kapta.
Sok minden történt a kis szigeten azóta, a nagy hegyeket megviselte és lekoptatta a gyilkos bálna elől menekülő pingvinkolónia, egy fóka jégtömbön sodródott ide és egy hóvihar majdnem elsodorta a kutatóállomást…
Havas táj fehér lepedőkből
Hamar kinőttük ezt az aprócska helyet, így nagyobb helyen kellett „havas” területet kialakítani. 2 db nagy fehér lepedővel ez egészen jól sikerült is. A Grimms szivárvány elemeit felhasználva két hóbarlang is kialakult ( a lepedő szélét visszahajtottuk rá), nagyobb hegyek pedig nagyméretű plüssállatok lepedő alá rejtésével készültek. Aztán ide is kellett kutatóállomás, ez már duplo kockákból készült levehető tetővel, hogy valóban használható legyen. Jöttek – mentek a repülők, épült egy szélerőmű is, felfedezték a hegyeket, barlangokat, aztán érkezett egy pingvin – megfigyelő csapat, akik a közeli szigetre is áthajóztak.
Pingvinek
A hét vége felé aztán mi is pinvinkutatókká változtunk. Megfigyeltünk vagy éppen befogtunk néhány pingvint (különböző méretű plüsspingvinek, néhány papírpingvin és fiókának kinevezve a duplo és kinderfigurák). Amint esett hó, természetesen a pingvinek is kiköltöztek a kertbe.
Mivel az ollóhasználatra még ráfér a gyakorlás, ezt valahogyan bele kellett építeni a játékba. A feladatlapokat meg nyírás gyakorlására készült bevonalkázott oldalakat nem kedvelem, pingvint meg mégsem darabolhattunk. Ekkor találtam ki a befogott madarak megjelölésére a „szárnyszalagot”. Minden pingvin kapott egy-egy nevet, amit a szárnyára rögzített szalagra írtunk. Nagyon lelkesen nyírták a szalagokat egész délután. Készült megfigyelőlap is, amit nyomtatva, laminálva sokszor lehet használni. Ezen jelölhették fantáziájuk és kedvük szerint, hol, hogyan találták a pingvint, aztán lemértük őket, megnéztük mit szeretnek enni.
Közben jó sok dolgot megtudtunk a pingvinekről:
- röpképtelen madarak
- nincs térdük, ezért nem tudnak ülni, a farkukra támaszkodva alszanak
- a hideg áramlatokkal messzire jutnak, de csak az egyenlítőtől délre élnek
- szeretik a halat, apró rákot (krill), tintahalat
- a parton totyognak, a vízben gyorsan úsznak
- tudnak csúszni a hasukon
A kutatóállomáson sok érdekes könyv, térkép és kép is volt, a legnagyobb kedvencek ezek lettek:
- Juventus Kft Csodálatos világunk – Az élővilág (1991) 54-55. oldal
- Scolar Gyerek Világatlasz 53. oldal
- nem informálódásra, csak a szórakozás kedvéért Lackfi János Dombontúli mesék sorozatából 9. rész Sárgolyók és hősi harc (megérkezik Galagonya, a pingvin) és onnantól az összes, de főleg a 11. rész Hangyatojás és plüsstámadás (megérkezik Platán, a fóka). A héten az ovis alvós állatkák is éppen ezeket választották. Galagonya a vicces versikéivel amúgy is a legeslegnagyobb kedvenc a pingvinek között.
A pingvin megfigyelőlap, a szárnyszalagok (több méretben), a pingvinek életciklusát bemutató oldal és egy pingvines-számos színező letölthető formában is elkészült. A színező forrása: Pinterest, én csak magyar feliratokat tettem rá:
Pingvin
Január 20 a Pingvintudatosság napja, amely felhívja a figyelmet eme faj élőhelyeire és azok, illetve a pingvinek veszélyeztetettségére. Erre az alkalomra készült néhány pingvines feladat és pingvines játékötlet, versgyűjtemény, ami a Facebook oldalunkon fog megjelenni aznap.
Mesék, mesefilmek amikben pingvinek szerepelnek:
- Leo az ifjú vadőr – A sárgaszemű pingvin
- Pingu
- Vigyázz, kész, szörf!
- Táncoló Talpak 1 és 2
- A kisfiú és a pingvin rövidfilm (13:10-17:10 közt félelmetesebb jelenet, tengeri vihar, óriáspolip, ezt érdemes átugrani benne)
Pingvintánc:
Mi most észak felé tartunk, ezen a héten felfedezzük az Északi-sarkvidéket.
